Hohoho- hóóóóó! Ezen a héten meglesz az első ügyfeles interjúm! (épp ideje, így 3 hónap után) Múlt héten alig pár telefon- hívásom volt, kicsit el is voltam szontyolodva emiatt. De úgy néz ki, nem a mennyiség számít! :)Mindenesetre ma délután újra hívott az egyik múlt heti ügynökség, hogy azok között vagyok, akiket a Homes for Islington kiválasztott interjúra, Project Team Administrator pozícióra. A "cégről" annyit tudok egyelőre, hogy 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és ők kezelik a bérbe és lízingbe adott önkormányzati lakásokat London Islington nevű városrészében. Majd a neten nézelődök, hogy egy kicsit tájékozottabb legyek csütörtökön. Amint lehet, kezdeni kell , és január végéig kellene náluk dolgozni - ha esetleg engem választanak. Nade elég az álmodozásból, majd beszámolok mindenről az interjú után.
Ma egyébként megint dolgoztam egy irodaház éttermében, és kicsit megtapasztaltam én is, amivel Iminek majdnem minden nap küzdenie kell: az idióta, pattogós főnököt. Sokkal kisebb az étterem és a forgalom, mint az első helyemen, mégis sokkal stresszesebb a környezet - ilyen sokat számít a menedzsment! Sebaj, holnap még kibírom vele valahogy, aztán remélem búcsút inthetek ennek az étteremnek is. Szerencsére azért van pozitív oldala is ennek a helynek, mégpedig az, hogy beleszagolhattam a kávéfőzésbe és a szendvicskészítésbe is. Ezekre a képességekre pedig az ügynökségemnél nagyobb a kereslet, mert nem mindenkit tudnak betanítani rá (azok, akik nem nagyon tudnak angolul, ezért is hátrányban vannak).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése