Zsuzsi épp gubbaszt a takaró alatt, mert fáj a torka és van egy kis hőemel- kedése is. Remélem holnap már jobban lesz!
Így ma egyedül mászkáltam. Délelőtt visszahívtam az olasz étterem séfjét, hogy köszönöm, de nem megyek. Vasárnap 2 órát voltam próbamunkán, ahogy a főszakács már pénteken megmondta tényleg nagyon kemény volt. Az emberek jó fejek voltak, de sajnos nem beszélgetni mentem, hanem dolgozni :( Egy nagyon kicsi konyha volt és kb 7-8 ember. Egy mosogató, akkor ez voltam én :), és kb 4-5 szakács hozta egyfolytában a koszos edényeket. Szóval nem volt megállás, 2 órát még ki lehetett bírni, de a normál munkaidő 9-10 óra lett volna. Mondtam neki, hogy esetleg részmunkaidőban jönnék, de akkor viszont minden este zárni kellett volna segítenem + a hétvégék. Aminek következtében Zsuzsival csak Pesten találkoztam volna :(, így inkább nem válaltam el.
Ma itt nálunk a bevásárló központban bementem a Starbucks kávézóba (ez egy hálózat), hogy nincs-e valami munkájuk, nekik sajnos nem volt, de adtak egy jelentkezési lapot, hogy töltsem ki és ha van a környéken másik kávézójukban munka akkor szólnak. De a héten majd elmegyek a városban más helyekre is érdeklődni.
Zsuzsit ma is hívta egy munka közvetítő, hogy tovább küldi az anyagát egy ügyfélnek. Szerencsér egyre gyakoribbak az ilyen hívások :)
A képen a Liverpool Street vasút állomás látható, délelőtti jövés-menéssel!
1 megjegyzés:
Sziasztok!
Olvasom, kemény a konyhai meló. Hát igen, az szó szerint az alja.
Nem tudom milyen munka, de én egyszer jártam diákként hotelbe takarítani. Női a meló, de jól fizetett és kaja is volt és ha gyorsak voltunk a jatt is a miénk volt.
Imi, kéne az angol mobilszámod illetve a címetek, biztos ami biztos.
Már csak négy nap.
A biciklis a kerékpár út miatt?
Üdv
Attila
Megjegyzés küldése